Hangba írt örökség

Népdalfeldolgozások Ravel, de Falla, Bartók és Kodály műveiben, 

Darázs Renáta énekművész és Kéry János zongoraművész előadásában.

A népzene iránti érdeklődés már a 19. században, a romantika idején megerősödött: a zeneszerzők – mint Liszt, Brahms vagy Dvořák – felfedezték a népi dallamokban rejlő karaktert, érzelmi töltetet és sajátos színeket. A 20. század elején azonban újfajta megközelítés született: a komponisták nemcsak stilizálták, hanem gyűjtötték és mélyen elemezték is a népzenét. Számukra a népzene nem díszítő elem, hanem egyenrangú művészi nyelv lett. Bartók, Kodály, De Falla vagy Ravel így formálták művészi alapanyaggá ezeket az egyszerű vagy bonyolultabb, egzotikus, rendkívül kifejező dallamokat. A népzene így lett hidat verő elem a hagyomány és a modernitás között – gazdagító forrás, amely új irányokat nyitott a komolyzenében.

Ebben a különleges műsorban a népzene kerül reflektorfénybe. Bartók Kilenc román népdala, De Falla Hét spanyol népdala, Ravel Öt görög népdala és Kodály Zoltán Magyar népzene X. füzete azt mutatja meg, hogyan válik a népi dallam klasszikus mesterművé.

A koncert felfedezőútra hív: a román falvak bensőséges énekei, a spanyol népzene szenvedélye, a görög melódiák egzotikus világa és a magyar paraszti kultúra tiszta hangjai elevenednek meg – mindez gazdag harmóniákkal, érzékeny felrakással, nagy műgonddal újraálmodva. A népdalciklusok között népdal-ihletésű zongoradarabok szólalnak meg, egy másik aspektusát mutatva meg a népzene és műzene egymást termékenyítő összekapcsolódásának.